Szakmai anyagok, tanulmányok

dr. Révész Piroska: A helyettes szülői tevékenység gyermekvédelmi céljai és lehetőségei

 

A konferencia mottójául választott, Teréz anyától való idézet „Ebben az életben nem tehetünk nagy dolgokat. Csak kis dolgokat tehetünk, nagy szeretettel.” a helyettes szülői tevékenység lényegét ragadja meg.

A helyettes szülőség szület&eacupályázati forrásokból tartottuk fenn a programot, míg 1997-ben helyettes szülői gondozás néven a gyermekvédelmi törvénybe is bekerült az ellátás és lehetségessé vált a normatív finanszírozás.

A helyettes szülői ellátás a gyermekvédelem rendszerében az önkormányzati feladatként megjelenő gyermekjóléti alapellátások között személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásként a gyermekek átmeneti gondozásának családban megoldást kereső formája.

 

A helyettes szülői tevékenység célja a gyermekvédelmi alapellátásban a család, a szülő gyermekmegtartó-erejének támogatása, a gyerek szakellátásba való sodródásának megelőzése. A helyettes szülői ellátás a tartó ;s veszteséggel járó döntések helyett a kisebb rossz megoldás választása, hiszen az mindenképpen rossz, ha egy gyermeknek el kell hagynia a saját családját. A helyettes szülői ellátás képes kiküszöbölni az intézményes gyermekellátás negatívumait, az elhelyezett gyermek biztonsággal megkapaszkodhat a helyettes szülőben. Fontos tényező az elhelyezés idő-faktora, a cél a gyermek hazakerülése, a lehető legrövidebb idő alatt, hogy a szülőhöz való kötődés a lehető legkevesebb  sérülést szenvedje el.

 

A helyettes szülői gondozás lehetőségei a mai magyar gyermekvédelemben igen szerények. Elenyésző a helyettes  szülői ellátást fenntartó települések száma.  Nem szabad elfelejteni, hogy a Fehér Kereszt helyettes szülői hálózata nagyvárosi modell, a főváros atomizált világának szükségleteire reagált, ahol a rokonok nem élnek a közelben, ahol az emberek kevéssé ismerik egymást. Kistelepüléseken, ha valaki azt akarná, hogy a falu szájára vegye az anyósát, helyettes szülőhöz adja a gyermekét. Nehezíti az ellátás elterjedését, hogy kevés a helyettes szülői feladatra jelentkező család. A helyettes szülőség az egész család vállalása kell, hogy legyen, valamennyi családtag egyetértésével, hiszen a tevékenység magánéletük terén, saját otthonukban folyik, ami befolyásolja valamennyiük életét.  Az ellátás megtervezése, a szükségletek és erőforrások felmérése,  a szolgáltatást nyújtó és a segítséget kérő családok illeszkedése, a döntés, hogy az egyes esetekben a helyettes szülői gondozás nyújthat-e segítséget a családoknak szakmailag nehéz feladat. Bevezetésének sok helyen nem adottak a feltételei.

Az eredményes helyettes szülői munka feltételezi, hogy az ellátás valamennyi résztvevője, a családgondozó (helyettes szülő tanácsadó), a szülő, a helyettes szülő és a gyerek azonos célt tart szem előtt, a gyermek minél hamarabb való hazakerülését.  Ennek záloga a családgondozó (helyettes szülő xtanácsadó) szakmai felkészültsége: feladata az igények fogadásakor a küldő felelősségének hangsúlyozása, hogy olyan család számára ajánlja fel az ellátás lehetőségét, ahol a gyermek hazakerülése biztosan megvalósul, az elhelyezés ideje alatt a ő megoldás motorja, a szülőhöz való visszaút sürgetője. 

 

A helyettes szülők kiválasztása, felkészítése tekintetében a Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítvány az osztrák Cinderella-program szakmai értékeit tekinti irányadónak. 1991-ben, amikor az alapítvány belevágott a nevelőszülő tanfolyam tematikájának kidolgozásába, tájékozódtunk, hogy külföldön hogyan készítik fel a nevelőszülőket. Két modellel találkoztunk: az egyik az amerikai modell, ebből lett a később FIKSZ, a másik az európai, ebből lett az osztrák Cinderella. Mindkettőt lefordítottuk és az osztrák modellt találtuk Európában jobbnak, ezt vettük saját képzési tematikánk alapjául. A FIKSZ-tréning a szülői kompetenciák és a veszteségélmény feldolgozása oldaláról közelíti a jelentkezők alkalmasságát, míg a Cinderella képzési anyagában a segítő feladatra való jelentkezés motivációja és szülői szolidaritás  áll a középpontban.

 

A helyettes szülői faladatra való jelentkezésnél, a jelentkezők kiválasztásánál alapvető fontosságú a motivációk feltárása. A motivációelemzésre a döntéselőkészítő trénig keretében kerül sor. Az önismereti munka célja: a jelentkezéskor hozott motivációk felszínre hozása, és ezeknek a személyes, egyedi motivációkhoz illeszkedő gyermek melletti tevékenység megkeresése, kiválasztása (amely lehet, hogy végül nem a helyettes szülőség, hanem más gyermek közelében végezhető tevékenység lesz). A tanfolyam fontos eleme a szülői szolidaritás folyamatos hangsúlyozása.

A proszociális viselkedés, a segítő munkára való vállalkozás motivációit Kádár Anna a Pannon Egyetem Antropológiai és Etikai Tanszékén 2007-ben készült szakdolgozatának összefoglalója alapján tekintjük át.

A szocio-biológiai magyarázat tagadja az altruista viselkedés sajátos pszichológiai motívumait, és azt állítja, hogy ilyen viselkedés csak abban az esetben jön létre, ha ez az egyed génállományának továbbörökítését mozdítja elő.

A csereelméleti modell szerint a segítséget nyújtó személy szimbolikus javakra tesz szert, melyek kiegyenlítik az áldozatvállalás okozta hátrányokat. Ugyanakkor azt is feltételezi, hogy a rászorultság feszültséget vált ki az észlelőben az empátia által, így mintegy részesévé téve őt is a szenvedésnek, ami viszont kiváltja a helyzet megszüntetése érdekében a segítségnyújtást.

Az altruista modell sokallja a csereelmélet által feltételezett önzést, és azt hangsúlyozza, hogy a proszociális viselkedés önmagában is jutalmazó hatású, mert a segítségnyújtás révén fokozódik önbecsülésünk, kompetencia, és hatalomérzést is kelthet, ugyanakkor társadalmilag pozitív megítélésre teszünk szert általa.

A belesodródás, mint lehetséges magyarázat is felmerül, olyan helyzetekben, amikor még mindig kisebb veszteségnek tűnik részt venni a segítségnyújtásban, mint kimaradni belőle és ezáltal felvállalni a „szívtelenség” bélyegét.

A reciprocitás, mint egyetemes norma léphet fel Gouldner (1960) feltételezése szerint, ami azt diktálja, hogy a ma segítőjéből a holnap rászorultja lehet, így a segítségnyújtás hosszú távon megtérülhet.

A felelősségelmélet azt állítja, hogy bizonyos tetteink miatti bűntudatunk fokozza segítőkészségünket.

Az etikai igény is lehet proszociális cselekedet motívuma, ami szocializáció során sajátítható el és előírja a mások javára történő cselekvést. Ebben az esetben a segítségnyújtás nem az empátia által felkeltett együttérzésből fakad, hanem a bűntudat és a lelkiismeret-furdalás elkerüléséből.

A gyakorló, tapasztalt helyettes szülőkből álló 20 fős mintán, a Fehér Keresztnél végzett kérdőíves felmérése szerint 18 fő jelölte meg helyettes szülőségre való vállalkozás motivációjaként a segítő szándékot, 15 fő említette a tenni akarást, 14  a szeretetet, 2-2-2 fő a hiányérzetet, a méltányosságot és az anyagi okot, 1 a sajnálatot, míg a szomorúságot, mit motivációs tényezőt nem választotta senki. A frekventált motívumok tehát: a segítő szándék, a tenni akarás,  a szeretet voltak  felmérés szerint.

 

A gyerek felkészítése a helyettes szülői ellátásra a szülő feladata, neki kell a gyermek életkorához illeszkedően elmagyaráznia, hogy egy ideig másutt kell laknia, Kati néni fog vigyázni rá.

A gyermek fogadásakor az első találkozásnak nagy jelentősége van: ilyenkor épül ki a bizalom a szülőben, gyermekben, hogy a gyerek  jó helyen lesz a helyettes szülőnél.

A Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítvány a helyettes szülői gondozás feldolgozására a kisgyermekek számra egy mesekönyvet szerkesztett, amit Marék Veronika rajzolt meg.  A mese arról szól, hogy néha máshol kell laknunk, mint ahol a szüleink vannak. A történet főhőse Csibi, a kiscsirke, aki Bóbitás mamájával éldegélt a pitypangos réten, édesanyja játszott vele, mesélt neki, melengette, ha fázott, etette, ha éhes volt. Egy nap azonban nem érkezett haza, Csibi hiába kereste mindenütt. A fecske hírül hozta neki, hogy mamája fogságba esett és azt üzeni, hogy menjen át a szomszédba, Kendermagos mamához, ott várja meg, míg érte jön. Csibi így is tett. Kendermagos tyúkanyónak sok kiscsibéje volt. Tollai között elfért Csibi  is, de más volt minden, mint otthon – más színű, más szagú. Csibi folyton az ő mamájára gondolt, nagyon hiányzott neki.

Úgy sírta álomba magát. Másnap is csak őt kereste mindenütt. A kiscsibék meg akarták vigasztalni Csibit, hívták játszani. Csibi azonban dühbe gurult, nem akart játszani senkivel és jól megcsípte az egyiket. A kiscsibék megijedtek tőle és magára hagyták. 

Csibi épp erre várt, kiszökött a kerítésen, és nekivágott, hogy megkeresse a mamáját. Egy sűrű erdőbe tévedt, rá is esteledett, és elébe ugrott egy róka. Csibi gyorsan elbújt egy farakás alá, így a róka csalódottan odábbállt. A farakás alatt lakó sün megdicsérte, és Csibi elmesélte neki, hogyan került az erdőbe. A sün jó szociális munkásként elmagyarázta neki, hogy vissza kell mennie Kendermagos tyúkanyóhoz, mert édesanyja ott fogja majd keresni, ha előkerül. Megmutatta neki az égen a Fiastyúkot, körülötte a kis csillagocskákkal, akik odabújhatnak hozzá, ha egyedül maradnak. Azután segített neki visszajutni Kendermagosékhoz. Amikor megérkezett, evett, ivott, és elfészkelte magát a puha tollak között. Már nem volt olyan furcsa minden, mint előző éjszaka, hamar elaludt. Másnap már nem volt annyira szomorú, játszott a többi kiscsibével. Így teltek-múltak a napok, Csibi reménykedett, hogy édesanyja hamarosan érte jön. Egyik délután meg is érkezett Bóbitás mama és Csibi boldogan rohant az ő anyukájához. Bóbitás mama elmesélte, hogy kapirgálás közben egy ismeretlen kertbe tévedt, ahol csapdába esett. Nekilátott lyukat ásni a kerítés alatt, de nagyon lassan haladt. Közben rátalált a sündisznó, aki jó szociális munkáshoz híven segített neki elhárítani az előtte tornyosuló akadályokat, és így kiszabadult.  Este Csibi már Bóbitás mamájához bújt oda aludni, az égen megmutatta neki a Fiastyúk csillagképet és elmesélte, amit a süntől hallott. Földön és égen van hová bújni a kicsiknek, ha baj van.  

Nyomtatható verzió